Elvileg ugyan igényelhető családi házak tetőterének beépítésére is a CSOK, a gyakorlatban azonban kizárták azokat a családokat a programból, akik a szülői ház padlásterét tervezték beépíteni.

Ez ráadásul nem csak a “CSOK 10+10” esetén érvényes, hanem alapvetően az új lakásépítésekre, amit nem csak a 3 gyermekesek valósíthatnak meg, hanem az 1 vagy 2 gyermekesek is. Az új rendeletben ugyanis az szerepel, hogy:

tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, (…) újabb lakás jön létre.”
Tehát ez azt jelenti, hogy a beépítés vagy ráépítés alapjául szolgáló, meglévő házrész nem számít új albetétnek (akkor sem, ha a társaházzá alakítás után albetétnek minősül majd), arra tehát minimum 2 új önálló lakást kell felhúzni – a rendelet szerint saját bejárattal, saját közművekkel, stb.

A méret a lényeg!

Mint azt említettük, a rendelet szerint a családi házak tetőterének beépítésének elvi lehetősége ugyan mindenki számára megmaradt, de ennek a gyakorlatban már jóval kisebb lesz az esélye, mivel:

  • Egy átlagos családi ház alapterülete csak ritkán teszi lehetővé, hogy azon kettő, a CSOK feltételeit (egy gyermeknél is minimum 40, míg a 10+10-es CSOK-nál minimum 60 négyzetméter) teljesítő új albetét létesüljön. Főként, hogy a tető hajlásszögétől, illetve egyéb kialakítástól függően jókora eltérés van (10-50 százalék) a bruttó, illetve a rendeletben rögzített hasznos alapterület között. Tehát egy 100 négyzetméter alapterületű családi háznál könnyedén előfordulhat az is, hogy arra maximum 50 négyzetméteres beépítés lehetséges.

Habár nem lehet egyértelműen kijelenteni, de a jogalkotó rendkívül szigorú döntésének hátterében vélhetően az esetleges visszaélések minimalizálása állhatott. Aligha lenne ugyanis arra állami kapacitás, hogy az adóforintokból elkészült rá- vagy beépítéseket a későbbiekben folyamatosan ellenőrizzék azt vizsgálva, hogy a családok az átadás után végül nem nyitották-e mégis össze az ingatlant.

 Mi a nettó és mi a bruttó alapterület közötti különbség?

Az alapterület fogalmának meghatározása nem egyszerű, különböző típusait egy kormányrendeletben (OTÉK) is definiálják. Ha egy ingatlan alapterületéről beszélünk, általában a nettó területét értjük alatta, ami a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe”, tehát a falak közti terület. A bruttó alapterület a nettóhoz képest abban tér el, hogy itt a területszámítás a falakat is tartalmazza, ezáltal ez az “épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület”. Hagyományos építésmódú és alaprajzú lakásoknál jellemzően a bruttó alapterület általában 15-20 százalékkal nagyobb, mint a nettó. A hasznos alapterület pedig a 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságú (a beépített tetőtereknél, lépcső alatti tereknél tipikus ferde falsík) részek területének a teljes nettó alapterületből történő kivonásával számítható ki, de amennyiben a maradék alapterület jelentősen alacsonyabb a nettó területnél, akár további csökkentés is alkalmazható.
(pénzcentrum.hu)